Tartalomjegyzék:
- Meghatározás - Mit jelent a relációs adatbázis (RDB)?
- A Techopedia magyarázza a relációs adatbázist (RDB)
Meghatározás - Mit jelent a relációs adatbázis (RDB)?
A relációs adatbázis (RDB) táblázatok, rekordok és oszlopok szerint elrendezett több adathalmaz együttes halmaza. Az RDB-k jól definiált kapcsolatot hoznak létre az adatbázis-táblák között. A táblák kommunikálnak és megosztanak információkat, ami megkönnyíti az adatok kereshetőségét, szervezését és a jelentéstételt.
Az RDB-k a strukturált lekérdezési nyelvet (SQL) használják, amely egy szokásos felhasználói alkalmazás, amely egyszerű programozási felületet biztosít az adatbázis-interakcióhoz.
Az RDB az adatkészletek leképezésének matematikai funkciókoncepciójából származik, és Edgar F. Codd fejlesztette ki.
A Techopedia magyarázza a relációs adatbázist (RDB)
Az RDB-k különböző módon rendezik az adatokat. Minden táblát relációnak hívunk, amely egy vagy több adatkategóriát tartalmaz. Minden táblázati rekord (vagy sor) egyedi adatpéldányt tartalmaz a megfelelő oszlopkategória számára. Egy vagy több adat vagy rekord jellemző egy vagy több rekordhoz kapcsolódik funkcionális függőségek kialakításához. Ezeket az alábbiak szerint osztályozzuk:
- Egy az egyhez: Az egyik táblarekord egy másik tábla másik rekordjára vonatkozik.
- Egy a sokhoz: Az egyik táblarekord egy másik tábla sok rekordjára vonatkozik.
- Sok az egyhez: Egynél több táblarekord vonatkozik egy másik táblarekordra.
- Sok a sokhoz: Egynél több táblarekord egy másik táblázatban szereplő egynél több rekordra vonatkozik.
Az RDB végrehajtja a „Select”, a „projekt” és a „join” adatbázis műveleteket, ahol a Select adatgyűjtésre szolgál, a projekt azonosítja az attribútumokat, és az egyesítés összekapcsolja a kapcsolatokat.
Az RDB-knek számos más előnye is van:
- Könnyű bővíthetőség, mivel új adatok adhatók hozzá a meglévő rekordok módosítása nélkül. Ezt skálázhatóságnak is nevezik.
- Új technológiai teljesítmény, teljesítmény és rugalmasság több adatkövetelmény-képességgel.
- Adatbiztonság, amely kritikus, ha az adatmegosztás magánéleten alapszik. Például a vezetés megoszthat bizonyos adatjogosultságokat, és hozzáférést biztosíthat az alkalmazottak számára más adatokhoz, például bizalmas fizetési vagy juttatási információkhoz.
