Hipervizorok 101

A hipervizor semmiképpen sem új ötlet a számítástechnika és a virtualizáció szempontjából. A hipervizorok széles körben használják azonban egy vállalati informatikai környezetben. Ez a hardver virtualizációs technika lehetővé teszi több operációs rendszer egyidejű futtatását ugyanazon a gazdagépen. A hatékonyság, a karbantartás és a konszolidációval járó egyéb előnyök szempontjából a hipervizorok ott vannak. Ugyanakkor vannak kihívások a hipervizor telepítéséhez és átváltásához is. Itt részletezzük a hipervizor alapjait.

Mi az a hipervizor?

A hipervizorok virtuális gépek, amelyek több operációs rendszert kezelnek egy fizikai hardverből. Ezekre az operációs rendszerekre vendégek hivatkoznak, és a hipervizor erőforrásai révén a felhasználók számítástechnikai igényeinek kielégítésére különféle módon terjeszthetők. Például egy 4 GB RAM-mal és 120 GB merevlemezzel rendelkező virtuális gép könnyen és azonnal kicsinyíthető a hipervizor használatával, ezzel meggátolva a további hardverek vásárlásának szükségességét.

A hipervizor története

Az 1960-as évek közepére nyúlik vissza, a hipervizor kifejezés több mint négy évtizede fennáll. Úgy hozták létre, hogy megkülönböztesse a felügyeleti vagy felügyeleti programokat az IBM nagyszámítógépein. A virtualizáció közelmúltbeli újjáéledése azonban arra késztette a vállalatokat, hogy hipervizorokat fejlesszenek ki az Intel x86 architektúrán és a mobiltelefonokon működő PC-k számára.

A hipervizorokat kezdetben homokozóként használták a programozók számára az operációs rendszerek hibakeresésére és fejlesztésére. A hipervizor lehetővé tette számukra, hogy a hardver összes erőforrása nélkül működjenek. Végül ez a környezet több gépet egyidejűleg futtatta.

Csak az 1990-es években kezdték meg a kutatást a kereskedelmi hipervizorokkal kapcsolatban. A vállalkozások számára a legnagyobb haszon a hatalmas beruházási megtakarítás volt. Több szerver és hardver vásárlása helyett egy vállalkozás olyan stratégiát fogadhat el, ahol a virtualizáció lehetővé tette ugyanazon környezetek futtatását kevesebb hardverrel. (További információkért olvassa el a Virtualizáció oldalt: A lépés a hatékonyság felé.)

A Hypervisor megértése

Míg a hipervizorok sok vállalat számára hasznos lépésnek bizonyultak, a hipervizor típusának kiválasztása trükkös folyamat lehet. A több gyártó mellett a hipervizorok kétféle osztályozása is létezik.

Az 1. típusú, vagy a „csupasz fém” hipervizor egy hipervizor, amelynek nincs alapjául szolgáló operációs rendszer. Ez azt jelenti, hogy a virtuális gép (VM) összes erőforrása paravirtualizáción keresztül fut a hipervizoron.

A paravirtualizáció egy olyan folyamat, amelyben a szoftver felületet bemutatják a virtuális gépnek. Ez a folyamat lehetővé teszi a virtuális gép hatékonyabb működését azáltal, hogy csökkenti az egyes olyan műveletek végrehajtásához szükséges időt, amelyeket egyébként nem virtuális gépen futtatnának. Az általános 1. típusú hipervizorok közé tartozik a Citrix XenServer és a VMware ESXi.

A hipervizor másik osztályozása egy 2. típusú vagy gazdagép. A hipervizor ezen verziója egy mögöttes operációs rendszer tetején fut. Ez azt jelenti, hogy a 2. típusú hipervizor nagyban támaszkodik a gazda operációs rendszerre. Ha az operációs rendszer meghibásodik, akkor a hipervizor sem. A 2. típusú hipervizorokra példa a VMware Server és a Windows Virtual PC.

Forrás: Wikipedia Commons

Mit jelent ez a jövőben?

Nagyon sok a vita annak a körvonala, amely a hipervizorok jövőjét jelenti. Mivel ők a felhőalapú számítástechnika gerince, fontos szerepet játszanak minden olyan vállalkozásnál, amely a felhőbe ugrik.

Az egyik legnagyobb hatással van a beruházásokra. A hardver virtualizálásának képessége csökkenti a költségeket, és sokkal könnyebbé teszi a vállalat méretezését. Ez az informatikai osztály számára több időt hagy arra, hogy a stratégiára összpontosítson, ahelyett, hogy belemerülne a karbantartásba.

A virtualizációt használó cégek megtakaríthatják a közüzemi számlát is. Kevesebb hardverrel a társaság kevesebbet költ az elektromos áramra, ami változást hozhat a költségvetési stratégiákban. (A virtualizáció a zöld IT része. 6 okból, hogy miért a zöld IT tiszta arany az üzleti vállalkozások számára.)

Összességében ez azt jelenti, hogy a jövőben az informatikai osztály költségvetését inkább az informatikai környezet fejlesztésére fordíthatja, ahelyett, hogy minden pénzügyi évben fenntartana jobb és gyorsabb hardverrel.

Áttérés hipervizorra

A hipervizorra való áttérés első lépése annak eldöntése, hogy melyik hipervizort kell futtatni. Az 1. típusú hipervizorok az önellátásuk miatt az előnyben részesített módszer. Ugyanakkor mindkét megközelítés ugyanazt az eredményt adja, és előnyös lehet egy informatikai környezet számára.

Noha számos eladó közül lehet választani a hipervizorok kiválasztásakor, három kiemelkedik a piacon. Annak eldöntése, hogy melyiket választja, attól függ, mit akarsz elérni, és hogy milyen a környezet már meglévő.

• VMware vSphere: Az eredetileg VMware Infrastruktúra 4-ként fejlesztett vSphere egy 1. típusú hipervizor, amelyet a kiszolgáló virtualizációjának piacvezetőjeként ismernek el. A VMware 1998-ban debütált, 2004-ben az EMC Corporation vásárolta meg.
• Citrix XenServer: A XenServer egy 1. típusú hipervizor, korábban XenSource néven ismert. A Citrix Systems által 2007-ben megvásárolt XenServer a piacon a második legnépszerűbb hipervizor. A Xen-t eredetileg kutatási projektként fejlesztették ki a Cambridge-i Egyetemen.
• Microsoft Hyper-V: A Hyper-V eredetileg a Windows Server 2008-ban lépett fel a piacra. Lehet egyaránt 1. és 2. típusú hipervizor. Közvetlen integrációt kínál a Windows Server rendszerekkel, és erős jelöltnek bizonyult a hipervizorok számára.

Következtetés

A felhő-számítás iránti elterjedtség iránti lelkesedéssel a hipervizor képezi a gerincét minden felhő-környezetben. Az azonnali skálázhatóság lehetővé tétele nagyobb hatékonyságot és alacsonyabb költségeket jelent.