Tartalomjegyzék:
- Meghatározás - Mit jelent a nulla beillesztési erő foglalat (ZIF foglalat)?
- A Techopedia magyarázza a nulla beillesztési erő foglalatot (ZIF foglalat)
Meghatározás - Mit jelent a nulla beillesztési erő foglalat (ZIF foglalat)?
A nulla beillesztési erő (ZIF) aljzat egy olyan típusú integrált áramköri (IC) aljzat, amelyet úgy alakítottak ki, hogy az IC behelyezéséhez a gravitáció kivételével semmiféle erőt nem igényel. Ezt egy csúszó vagy kar használatával érjük el, amely használat közben a rugóval terhelt érintkezőket úgy osztja meg, hogy az IC-t egyszerűen az aljzat tetejére lehessen helyezni úgy, hogy a csapok nulla ellenállásúak legyenek, mivel azokat a a kapcsolatok. Amikor a kart vagy a csúszkát visszahelyezik az eredeti helyzetbe, az érintkezők bezáródnak és megfogják az IC érintkezőit.
A Techopedia magyarázza a nulla beillesztési erő foglalatot (ZIF foglalat)
A nulla beillesztési erő-foglalat fontos újítás, amelyet az IC-nek a behelyezés közbeni sérüléseinek megóvására, valamint a dugaszolóaljzat gyakori eltávolítását és újbóli beillesztésétől védnek. A legtöbb IC aljzat megköveteli, hogy az IC olyan rugós érintkezőkbe kerüljön, amelyek súrlódás révén megfogják a csapokat, és a súrlódás ellenállásként is működik a behelyezés során. Több száz tűs IC-vel, például processzorral (CPU) a teljes beillesztési erő nagyon nagy lehet, és nagy eséllyel károsíthatja az IC-t vagy akár a kártyát. Még az IC-k esetén is, amelyek viszonylag kisebb számú csap van, a szokásos aljzatból történő eltávolítása jelentős kockázatot jelent a csapok meghajlásakor.
A ZIF foglalatot kifejezetten az IC és a tűk károsodásának megelőzésére fejlesztették ki a behelyezés és eltávolítás miatt. De a hátránya a ZIF foglalat nagy lábnyoma, amely a kar reteszelő és feloldó mechanizmusának köszönhető. Ez korlátozza a ZIF-foglalat alkalmazását olyan alkalmazásokra, amelyeknél az IC-t gyakran el kell távolítani és cserélni kell, például a tesztelés és a prototípus-alkalmazások során, valamint olyan IC-k befogadására, amelyek nagy számú csappal vannak ellátva, amelyeket nem lehet közvetlenül a táblára forrasztani, mint például az asztali CPU-k és az alaplapok esetében, mivel mindkettőt külön kell megvásárolni, és a felhasználónak saját maga kellene behelyeznie a CPU-t az alaplapba.
