A 2012-es londoni Strata konferencián szerző és tech történész, George Dyson beszélt arról, hogy az emberiség miként érkezett a nagy sebességű és nagy adatátviteli funkcionalitás mai világába, és hol látja a dolgok haladását. Dyson azzal a saját elképzelésével indult, hogy miért léteznek nagy adatok. Dyson szerint valami eldobásának költségei meghaladták a megtartásának gépi költségeit. És így nagy adatok születtek.
A mai bonyolult adattárolási és adatkezelési technológiákhoz vezető egyéb lépések áttekintésekor Dyson néhány primitív számítástechnikai tervrajzot és a technológiával kapcsolatos ötleteket vont át a múlt századokból, például a német matematikus és filozófus, GW Leibniz által 1679-ben írt bináris számítógépen, Charles Babbage „differenciálmotorja” és Alfred Smee által az 1800-as évek közepén elvégzett munka előzetesen egy olyan géptípust fontolgatott, amely úgy működne, mint egy kortárs keresőmotor. (Tudjon meg többet a számítógépes programozás legkorábbi munkáiról a The Computer Programers újságban.)
Ezen idejéből, amelyek mélyen megelőzték az idejét, Dyson megemlítette a Hollerith kártyákat és más technológiákat, amelyek valóban elkezdték megvalósítani azon ötleteket, amelyeket korábban korlátoztak a gyártott hardverek hiánya. Dyson, nagy hangsúlyt fektetve Alan Turing úttörő adatbeviteli és -kiadási munkájára, John von Neumanre és a Manhattan Projectre mint olyan együttműködésre hivatkozik, amely sok adat specifikus kezelését tette szükségessé.
Ezenkívül Dyson körvonalazza azokat az alapelveket, amelyeket más 20. századi tudósok annyira megvalósítottak, még nagyon korlátozott memóriatartalommal is. Ezzel szemben Dyson a modern számítógépes rendszert "hatástalannak" nevezte, mivel az adatokat lineárisan kezelik, az egyes adatokhoz külön címet rendelve. Hivatkozva Von Neuman eljárási kódolási filozófiájára és más, a műszaki fejlődéssel kapcsolatos ötletekre, Dyson felszólította a fejlesztők által az adatok felhasználásának felújítását és az elvek felé történő elmozdulást, mint például a háromdimenziós számítás, az impulzusfrekvencia kódolás és az analóg technológiák figyelembevétele, amelyek hasonlóan működnek. az emberi agy.
Ez a videó gazdag adattárolási és adatkezelési történetet biztosít. Ezzel egyben a „képzeletválság” vádjával is jár, amely visszatarthatja a jövőbeli technológiai innováció hullámait.
