Tartalomjegyzék:
- Meghatározás - Mit jelent a rádiófrekvencia-azonosítás (RFID)?
- A Techopedia magyarázza a rádiófrekvenciás azonosítást (RFID)
Meghatározás - Mit jelent a rádiófrekvencia-azonosítás (RFID)?
A rádiófrekvencia-azonosítás (RFID) olyan technológiákat jelent, amelyek vezeték nélküli kommunikációt használnak egy objektum (vagy címke) és a lekérdező eszköz (vagy olvasó) között az ilyen objektumok automatikus nyomon követése és azonosítása céljából. A címke átviteli távolsága az olvasótól néhány méterre korlátozódik. Az olvasó és a címke közötti tiszta látóhatár nem feltétlenül szükséges.
Számos ipari csoport, köztük a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) szabályozza és határozza meg az RFID interoperabilitási szabványokat.
A Techopedia magyarázza a rádiófrekvenciás azonosítást (RFID)
A legtöbb címke legalább egy integrált áramkört (IC) és egy antennát tartalmaz. A mikrochip információkat tárol, és felelõs az olvasóval folytatott rádiófrekvenciás (RF) kommunikáció kezeléséért. A passzív címkéknek nincs önálló energiaforrása, és működésük biztosításához az olvasó által biztosított külső elektromágneses jeltől kell függniük. Az aktív címkék független energiaforrást, például akkumulátort tartalmaznak. Így növekedhet a feldolgozási, átviteli képességek és a hatótávolság.
Az RFID korai demonstrálása az 1970-es évekre nyúlik vissza. Az RFID-hez kapcsolódó első szabadalmat 1983-ban adták ki.
Ennek a technológiának a leggyakoribb alkalmazásai közé tartozik a kiskereskedelmi ellátási láncok, a katonai ellátási láncok, az automatizált fizetési módok, a poggyászkövetés és -kezelés, a dokumentumkövetés és a gyógyszerkezelés, néhányat említve.
Az RFID által bevezetett számos előnye ellenére vannak biztonsági problémák. Mivel néhány címke távolról olvasható, lehetséges, hogy egy szélhámos személyre szabott olvasót hordoz az RFID-kompatibilis útlevéllel, és távolról megszerezheti a tulajdonosra vonatkozó információkat.
