Tartalomjegyzék:
Számos olyan nyílt forráskódú szoftver van, amely számos alkalmazást szolgál fel. Számos különféle nyílt forrású licenc is létezik. Általánosságban véve a nyílt forráskódú szoftverek sokféle környezetben és kontextusban legálisan használhatók, módosíthatók és megoszthatók. Ugyanakkor a különféle licencek eltérő megállapodásokkal jönnek létre, és fontos megérteni az egyes fő licencek közötti különbségeket annak érdekében, hogy a legtöbbet hozhassák ki a nyílt forrású szoftverekből, valamint hogy széles körben megismerjék a nyílt forrású mozgalmat és annak céljait. (További információkért lásd: nyílt forráskód: Túl jó ahhoz, hogy igaz legyen?)
A nyílt forrás
Bár a „nyílt forráskódú” kifejezést 1998-ban hozták létre, a szabad szoftvermozgás eredete az 1970-es évekre nyúlik vissza. A szoftverfejlesztő, a hackerek és a szabad szoftver aktivisták, Richard Stallman, 1983-ig fejlesztettek ki egy ingyenes és nyílt operációs rendszert. 1984 elején bejelentette a GNU projektet, amely olyan operációs rendszert fejlesztett ki, amelyet nagyrészt az Unix ihlette (a GNU egy rekurzív rövidítés a „GNU's Not Unix” számára), de ingyenes és a nyilvánosság számára nyitott forráskóddal a közösség által javasolt nagyobb előny érdekében.
A GNU Stallman úttörő filozófiáját (valamint más szerzői jogi elleni aktivistákat) „copyleft” néven alkalmazta, amely lényegében elismerte az eredeti szellemi tulajdonhoz törvényesen biztosított szerzői jogi kiváltságokat, de kifejezetten lemondott azokról a munka. Ez a technika és filozófia a copyleft alatt kiadott szoftverekhez ingyenes hozzáférést biztosít a forráskódhoz, ingyenes és nyílt felhasználáshoz és módosításhoz.
