Tartalomjegyzék:
Meghatározás - Mit jelent az AT parancskészlet?
Az AT parancskészlet egy parancsnyelv, rövid szöveges karakterláncok sorozatával, amelyek együttesen adják meg a teljes parancsot a különféle műveletekhez, például a modemhez való felfüggesztéshez, tárcsázáshoz és a kapcsolat paramétereinek megváltoztatásához. A személyi számítógépes modemek többsége az AT parancskészlet specifikációit követi.
Ezt a kifejezést Hayes parancskészletnek is nevezik.
A Techopedia magyarázza az AT parancskészletet
Az AT parancskészlet a Hayes által a modemek vezérlésére kifejlesztett szabvány. Az AT a figyelmet jelenti. Egy karakterlánc több AT-parancsot tart össze, amelyek optimálisan előkészítik a modemet a tárcsázáshoz. Az ilyen karakterláncokat inicializáló karakterláncoknak nevezzük, és AT & F & D2 & C1S0 = 0X4 alakúak. A V.250 specifikáció előírja, hogy minden adatkommunikációs eszköznek legalább 40 karakterből álló összekapcsolt parancsok testét kell elfogadnia.
Az AT parancskészleteket általában négy csoportra osztják:
- Alapvető parancskészlet
- Bővített parancskészlet
- Tulajdonosi parancskészlet
- Regisztrálja a parancsokat
Az alapparancskészlet nagybetűs karakter, amelyet egy számjegy, például az M1 követ. A nulla használata a parancskészletben nem kötelező. Például, az L0 egyenlő az L sima ponttal. A kiterjesztett parancskészlet tartalmaz nagybetűt és nagybetűt, amelyet egy olyan számjegy követ, mint például az & M1. A szabadalmaztatott parancskészletek visszajelzéssel vagy százalékjelekkel kezdődnek, és a modemgyártók között különböznek. A regisztrációs parancsra példa az -Sr = n, ahol r jelöli a megváltoztatandó regiszterek számát, és n a legutóbbi hozzárendelt érték. A regiszterek a memória fizikai helyeit képviselik. A regisztrációs parancsok értékeket írnak be egy adott memóriahelyre. A modemeknek szintén kevés memóriája van a fedélzeten. A nyilvántartások egy adott változót tartalmaznak, amelyet a modem és a kommunikációs szoftver használhat.
Több AT parancs használható ugyanabban a sorban, kiküszöbölve, hogy minden parancs elõtt be kell gépelni az AT parancsot. Az AT csak egyszer szükséges a parancssor elején. A pontosvesszőt parancshatárolóként használják. Ha az AT parancsokat külön sorokba kell bevinni, akkor szünet (vessző) írható be az előző és a következő parancsok között, amíg az OK meg nem jelenik. Ez elkerüli a több AT parancs egyidejű küldését és az összes parancsválasz várását.
