A tárgyak internetét (IoT) okból nevezték el: gyakorlatilag minden dolog a bolygón - otthonaink, autóink, sőt saját testünk - csatlakozik az internethez, folyamatosan megosztva a napi tevékenységeinkkel kapcsolatos adatokat.
Mindezen adatoknak természetesen valahova kell menniük, ami megdöbbentő kilátás nyílik a központosított adatközpontok és a hálózatkezelők számára, akik már küzdenek a régi alkalmazásokból származó szerelési terhelésekkel. Nyilvánvaló, hogy a mai adatszolgáltatási infrastruktúra nem képes kezelni az adatok hirtelen exponenciális növekedését, ami azt jelenti, hogy rohanás van a vállalati IT következő fázisának a hálózat szélén történő telepítésére.
Természetesen logikus, hogy a digitális interakció új formája újfajta infrastruktúrát igényel. A tradicionális adatközpont elvégre jó volt a vállalati alkalmazások és a belső kommunikáció szigetvilágához, de miután az internetes méretű e-kereskedelem és más nagy volumenű szolgáltatások népszerűvé váltak, az informatika a felhő felé vonzott. Az IoT egy teljesen új szolgáltatási generációt indít - amelyek közül sokan csendben el fognak maradni a háttérben -, amelyek a folyamatos rendelkezésre állás, a gyors átvitel és nagyrészt az önálló funkciók köré épülnek.
