Tartalomjegyzék:
Meghatározás - Mit jelent a programozási logika?
A programozási logika alapvető konstrukció, amelyet a számítógépes tudományban számos átfogó módon alkalmaznak.
A programozási logika magában foglalja a kemény adatok logikai műveleteit, amelyek logikai alapelvek és számszerűsíthető eredmények szerint működnek.
A Techopedia magyarázza a programozási logikát
A programozási logika kifejezés gyökerei a számítógépes tudomány fejlődésében gyökerezik. A programozási logika csak a „kemény és gyors logikával” indult, amelyet kifinomult algoritmusokba állítottak össze és olyan programozási nyelveken fejezték ki, mint a Prolog.
Az alapszámítógépek kifejlesztettek módszereket a számok és a logikai állapotok kezelésére olyan operátorok alkalmazásával, amelyek pontos eredményekhez vezetnek.
A fontos megkülönböztetés itt az, hogy a programozási logikát és általában a logikát alapvetően más típusú programozáshoz viszonyítják, amelyek nem épülnek a kemény logikára vagy a számszerűsíthető állapotokra és eredményekre.
Például a modális logika jellegénél fogva az elméleti kvantumműveletekkel szemben áll, amelyek nem biztosítanak egy meghatározott halmazállapotot, amelyre a számítógépek logikát alkalmazhatnak.
A programozási logika általában a számítási logika alapján nyugszik, amelyet mind az emberek, mind a gépek megosztanak, és ezt vizsgáljuk meg, miközben továbbra is kölcsönhatásba lépünk az új technológiákkal. Ezt szem előtt tartva kidolgozhatnák a programozási logika pontosabb meghatározásait, amelyek egy kóddarab alapján alakulnak ki.
