Tartalomjegyzék:
- Meghatározás - Mit jelent a peer-to-peer építészet (P2P architektúra)?
- A Techopedia magyarázza a peer-to-peer architektúrát (P2P architektúra)
Meghatározás - Mit jelent a peer-to-peer építészet (P2P architektúra)?
A peer-to-peer architektúra (P2P architektúra) egy általánosan használt számítógépes hálózati architektúra, amelyben minden munkaállomás vagy csomópont azonos képességekkel és felelősséggel rendelkezik. Gyakran összehasonlítják és ellentmondják a klasszikus kliens / szerver architektúrának, amelyben egyes számítógépek mások kiszolgálására szolgálnak.
A P2P felhasználható arra is, hogy egyetlen szoftverprogramra hivatkozzon, amely úgy lett megtervezve, hogy a program minden egyes példánya kliensként és szerverként egyaránt működhessen, azonos felelősséggel és státusszal.
A P2P hálózatoknak számos alkalmazásuk van, de a leggyakoribb a tartalom terjesztése. Ez magában foglalja a szoftver közzétételét és terjesztését, a tartalomszolgáltatási hálózatokat, a médiaadatokat és a multicasting stream-ek gyakorlását, ami megkönnyíti az igény szerinti tartalomszolgáltatást. Más alkalmazások a tudomány, a hálózatépítés, a keresés és a kommunikációs hálózatokat foglalják magukban. Még az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma megkezdte a P2P hálózatok alkalmazásának kutatását a modern hálózati hadviselési stratégiákhoz.
A P2P architektúrát gyakran peer-to-peer hálózatnak nevezik.
A Techopedia magyarázza a peer-to-peer architektúrát (P2P architektúra)
A P2P alkalmazások az egyik alapvető kérdés a hálózati semlegességről folytatott vitában - ez az elv nem korlátozza az internetes tartalmat, formátumot, technológiákat, berendezéseket vagy kommunikációs módokat. A P2P támogatói azt állítják, hogy a kormányok és a nagy Internet szolgáltatók megkísérelik ellenőrizni az Internet használatát és tartalmát azáltal, hogy a hálózati struktúrát az ügyfél / szerver architektúrára irányítják. Ez pénzügyi akadályokat támaszt az egyének és a kis kiadók számára, akik Internet-belépést szeretnének elérni, és hatékonyságot eredményez a nagy fájlok megosztásában.
A strukturálatlan P2P számítógépes hálózati architektúra három modellje létezik:
- Tiszta P2P
- Hibrid P2P
- Centralizált P2P
A strukturált P2P számítógépes hálózati architektúrában a munkaállomások (társaik) és néha az erőforrások is meghatározott kritériumok és algoritmusok szerint vannak megszervezve. Ez speciális topológiákkal és tulajdonságokkal rendelkező átfedésekhez vezet.
A P2P hálózatépítés néhány előnye és gyengesége felmérése magában foglalja az összehasonlítást az ügyfél / szerver architektúrával. A P2P hálózatok olyan ügyfelekkel rendelkeznek, amelyek olyan erőforrásokkal rendelkeznek, mint például sávszélesség, tárhely és feldolgozási teljesítmény. Ahogy egyre nagyobb igény mutatkozik a rendszeren minden csomóponton keresztül, a teljes rendszer kapacitása növekszik. (Ennek oka a rendszerbiztonság és a fájlellenőrző mechanizmusok óriási növekedése, ami a legtöbb P2P-hálózatot ellenáll szinte bármilyen támadásnak.) Összehasonlításképpen: egy tipikus kliens / szerver hálózat megosztja az igényeket, de nem az erőforrásokkal. Amint további ügyfelek csatlakoznak a rendszerhez, mindegyikhez kevesebb erőforrás válik elérhetővé.