Tartalomjegyzék:
Az ipari forradalom hajnalán az emberiség először története egyik legnagyobb dilemmájával szembesült: A technológiai fejlődés előnyei megéri-e az okozott környezeti károkat? Ez a bűntudat végül a mai korunk támaszpontjává vált, mivel az emberiség egyre inkább függ a legújabb technológiáktól. Akkoriban az elektromosság és a fosszilis tüzelőanyagok átalakították a világot, amelyben éltek, míg manapság, kevesebb mint két évtized alatt az összekapcsolhatóság örökre megváltoztatta a gondolkodásmódot és az életünket.
A Blockchain technológia a digitális forradalom által vitatott találmányok közé tartozik. Hatalmas potenciálját még mindig nagyrészt ki nem használják, és túl sok figyelmet fordítottak a kriptovaluták bányászására, ahelyett, hogy azokat felvilágosított célokra használnák. A bányászat tüzelőanyagához szükséges hatalmas energiamennyiség miatt a blokklánc vált a gazemberekké a technológia és a természet elleni véget nem érő harcban. Néhány ragyogó elme azonban kíváncsi és érdekes megoldásokat dolgozott ki ennek a technológiának a jobb bolygón történő használatához. Vessen egy pillantást a blockchain technológia előnyeire és hátrányaira, valamint annak környezeti hatásaira. (Ha többet szeretne megtudni a kriptovalutákról, nézd meg, hogy a kriptovaluták a világgazdaság valódi jövője?)
Bányászat és annak következményei
A bányászat nagy mennyiségű villamos energiát termel, valójában több mint 20 európai állam együttes számával egyenlő. A bányászati hálózatot számtalan, hihetetlenül nagy teljesítményű számítógép táplálja, amelyeknek sok energiára van szükségük a titkosítási erőfeszítések jövedelmezővé tételéhez. A villamosenergia a kriptocoinák bányászatának 90% -át képviseli, és az összes szükséges „számítógépes agyi teljesítmény” folyamatosan növekszik, arra a pontra, hogy manapság a kripto-bányászat a globális energiafogyasztás közel 1% -át teszi ki. Rossznak hangzik, nemde? Nos, a dolgok valójában nem olyan szörnyűek, mint amilyennek látszanak.
