Tartalomjegyzék:
- Meghatározás - Mit jelent a statisztikai időosztásos multiplexelés (STDM, StatMUX)?
- A Techopedia elmagyarázza a statisztikai időosztásos multiplexelést (STDM, StatMUX)
Meghatározás - Mit jelent a statisztikai időosztásos multiplexelés (STDM, StatMUX)?
A statisztikai időosztásos multiplexelés (STDM) a kommunikációs kapcsolat megosztásának egyik formája, amely majdnem azonos a dinamikus sávszélesség-elosztás (DBA).
Az STDM-ben a kommunikációs csatorna a változó bitsebességű adatfolyamok vagy digitális csatornák véletlenszerű tartományára van felosztva. A linkmegosztást az egyes csatornákon továbbított adatfolyamok azonnali forgalmi igényeihez igazítottuk.
Az ilyen típusú multiplexelés helyettesíti a rögzített kapcsolatok megosztását, például a szokásos időosztásos multiplexelés (TDM) és a frekvenciaosztásos multiplexelés (FDM) létrehozásakor. A pontos végrehajtás után az STDM javíthatja a kapcsolat kihasználását, amelyet statisztikai multiplexelési nyereségnek nevezünk. Az STDM-et megkönnyíti csomag mód vagy csomag-orientált kommunikáció.
A Techopedia elmagyarázza a statisztikai időosztásos multiplexelést (STDM, StatMUX)
Az STDM hatékonyabb, mint a szokásos TDM. A szokásos TDM-ben az időréseket a csatornákra osztják akkor is, ha nincs adat továbbításra. Ez elvesztegetett sávszélességet eredményez. Az STDM-et eredetileg ennek a hatékonyságnak a kiküszöbölésére fejlesztették ki, ahol a sorokhoz rendelt idő csak akkor történik, amikor erre ténylegesen szükség van. Ezt intelligens eszközökkel érik el, amelyek ideálisak egy alapjárati terminál azonosításához.
Az STDM megegyezik a TDM-mel, azzal a kivétellel, hogy minden jel prioritása és igénye alapján réshez van rendelve. Ez azt jelzi, hogy az STDM egy "igény szerinti" szolgáltatás, szemben a rögzített szolgáltatással. A szokásos TDM és különféle egyéb áramkörkapcsolások az OSI és a TCP / IP modell fizikai rétegén kerülnek végrehajtásra, míg az STDM az adatkapcsolat rétegén és annál magasabbra.
A statisztikai időosztásos multiplexelés forgatókönyvei:
- A digitális TV-továbbításhoz használt MPEG-átviteli adatfolyam. Az STDM lehetővé teszi több, különböző adatátviteli sebességű adat-, audio- és videofolyam sugárzását egy sávszélességű korlátozott csatornán.
- A TCP és az UDP protokollok, amelyekben a különféle alkalmazásfolyamatok adatfolyamai együtt vannak multiplexelve.
- A keretrelé csomagkapcsoló és az X.25 protokollok, amelyekben a csomagok különböző hosszúságúak.
- Az aszinkron átviteli mód csomagkapcsolt protokollja, amelyben a csomagok rögzített hosszúságot tartanak fenn.
