Tartalomjegyzék:
Meghatározás - Mit jelent a Softcoding?
A szoftverkódolás az a programozási gyakorlat, amely külső forrásokból, például processzor előtti makrókból, külső állandókból, adatbázisokból, parancssori argumentumokból és felhasználói bevitelből származik. A kifejezés ellentétes a "kemény kódolás" -val, vagy az érték közvetlenül a forráskódba helyezésével, amelyet a felhasználók nem tudnak megváltoztatni. A softcodeket rugalmasabbnak tekintik.
A Techopedia magyarázza a Softcoding-ot
A programozás során a merev kódolás vagy a konfigurációs adatok közvetlen beágyazása a forráskódba rossz gyakorlatnak számít, mivel megnehezíti a szoftver konfigurálását. Jobb gyakorlatnak tekintik az értékeket külső forrásokból, például konfigurációs fájlokból vagy parancssori argumentumokból. Ezt úgy hívják, hogy "softcoding".
A lágy kódolás nyilvánvaló előnye, hogy a felhasználói bemenettel sokkal könnyebb megváltoztatni a paramétereket, mint a forráskód beolvasásával. Ugyanakkor lehetséges, hogy a fejlesztők túljutnak a fedélzeten, anélkül, hogy túl sok elemet kivonnának, hogy a szoftver karbantartása nehezebbé váljon, és ezzel megsemmisíti a puha kódolás célját. Más esetekben előfordulhat, hogy rosszul megtervezett szkriptnyelveket hoznak létre.
A fejlesztőknek jobb, ha megvizsgálják az egyes szoftverprojektek igényeit. Egy kis házon belüli eszköz vagy nyílt forráskódú program segítségével a fejlesztők feltételezhetik, hogy az emberek hozzáférhetnek a forráskódhoz, és változtatásokat végezhetnek, ami azt jelenti, hogy a program kevésbé konfigurálható. A szabadalmaztatott programnak konfigurálhatóbbnak kell lennie, mivel a felhasználók nem tudják megváltoztatni a forráskódot.