Tartalomjegyzék:
- Meghatározás - Mit jelent az önmeghatározó üzenet?
- A Techopedia magyarázza az önmeghatározó üzenetet
Meghatározás - Mit jelent az önmeghatározó üzenet?
Az önleíró üzenet tartalmazza az üzenet formátumát és jelentését leíró adatokat és metaadatokat. Ezek általában az üzenet megértéséhez szükséges összes adatot és a feladat elvégzéséhez szükséges összes információt tartalmazzák. Az önleíró üzenetek csökkentik az összetevők közötti összekapcsolás mértékét a rendszerben, és megkönnyítik az ügyfél-szerver összetevők független fejlődését.
A Techopedia magyarázza az önmeghatározó üzenetet
Az önleíró üzenet tartalmazhat szintaxist és szemantikát, az Extensible Markup Language (XML) egy példa egy önmagyarázó üzenetre, amely címkét és értékpárokat tartalmaz. Alapvetően az önleíró üzenetek tartalmazzák az üzenet sémát leíró metaadatokat és a sémának megfelelő értékeket.
Minden üzenet tartalmaz információkat, amelyek ismertetik az üzenet feldolgozását. Példa erre a médiatípus meghatározására a Content-Type fejléc használatával, például:
Tartalom típusa: image / jpeg
Tartalom-típus: alkalmazás / xml
Az önleíró üzenet lehetővé teszi, hogy a fogadó végfelhasználó megértse, hogyan kell értelmezni az üzenet paramétereit és a hozzájuk kapcsolódó típusokat. Az ügyfél és a szerver közötti interakció során az ügyfél kérése és a szerver által adott válasz általában üzenetek formájában történik. Egyes alkalmazások azt várják el, hogy ezek a kettő között átadott üzenetek önleíróak legyenek, és ez lehetővé teszi az alkalmazások számára, hogy megértsék az XML-ben szereplő üzeneteket.
Az XML önleíró üzenet tartalmazhatja a feladó és a fogadó információkat, a címsort és az üzenet törzsét. Az XML tehát címkékbe csomagolt információnak tekinthető, és ezért egy szoftvert kell használni az információk küldésére, fogadására, megjelenítésére vagy tárolására.
Az önleíró üzenetek tartalmazzák az objektumtípusokat, társítsák a tulajdonságokat az internacionalizált erőforrás-azonosítókkal (IRI), és használják a hivatkozott szövegben meghatározott kifejezéseket, ezenkívül meghatározva a tulajdonságtípusokat a kontextusban.
Ezenkívül az alkalmazások számára nagyobb rugalmasságot biztosítanak az üzenet tartalmának megváltoztatásához vagy a mezők hozzáadásához az összes fogadó alkalmazás újrakódolása nélkül.
