Tartalomjegyzék:
- Meghatározás - Mit jelent a második generációs (programozási) nyelv (2GL)?
- A Techopedia magyarázza a második generációs (programozási) nyelvet (2GL)
Meghatározás - Mit jelent a második generációs (programozási) nyelv (2GL)?
A második generációs (programozási) nyelv (2GL) a szerelési nyelvekhez társított programozási nyelvek csoportja. Az első generációs nyelvektől eltérően a programokat szimbolikusan, angol szavakkal (mnemonika néven is) lehet írni, oly módon, hogy az ember megértse azokat, majd az összeszerelő később gépi nyelvre konvertálja azokat.
Az összeszerelési nyelvek a számítógépre és a processzorra jellemzőek. A kifejezést a gépi nyelvek (1GL) és a magasabb szintű programozási nyelvek (3GL, 4GL stb.) Megkülönböztetésére használják.
Második generációs nyelvként is ismert.
A Techopedia magyarázza a második generációs (programozási) nyelvet (2GL)
A gyülekezési nyelvek az 1940-es években származtak, és az amerikai haditengerészet tisztje, Grace Hopper erőfeszítéseinek tulajdoníthatók, a FLOW-MATIC nyelv bevezetésével az ENIAC számítógép számára.
A 2GL-t elsősorban alacsony szintű kernelek és illesztőprogramok végrehajtására, valamint teljesítményorientált és feldolgozást igénylő alkalmazásokhoz, például számítógépes játékokhoz, grafikus manipulációs alkalmazásokhoz és videószerkesztő alkalmazásokhoz használják.
A gépi utasítások, nyilvántartások és memóriacímök szimbolikus ábrázolása lehetővé teszi a programozó számára, hogy ember által olvasható programot készítsen. Ahhoz, hogy a számítógép megértse a programot, azt egy összeszerelővel konvertálni kell géppel olvasható formátumba. Az összeszerelő általában a mnemonikát egy-egy leképezéssel konvertálja a mnemonikus ábrázolásról gépi nyelvre, egy adott processzorcsalád és környezet számára.
Az összeszerelők lehetővé teszik a program könnyebb hibakeresését, és bevezetnek olyan fejlettebb programozási mechanizmusokat is, mint például a makroprogramozás és a strukturált programozás.
