Tartalomjegyzék:
- Meghatározás - Mit jelent a tudásalapú rendszer (KBS)?
- A Techopedia magyarázza a tudásalapú rendszert (KBS)
Meghatározás - Mit jelent a tudásalapú rendszer (KBS)?
A tudásalapú rendszer (KBS) egy számítógépes rendszer, amely különféle forrásokból, adatokból és információkból áll elő és felhasználja az ismereteket. Ezek a rendszerek a mesterséges intelligencia fogalmainak felhasználásával segítenek a problémák megoldásában, különös tekintettel az összetett problémákra. Ezeket a rendszereket főként a problémamegoldó eljárásokban, valamint az emberi tanulás, a döntéshozatal és a cselekvés támogatására használják.
A Techopedia magyarázza a tudásalapú rendszert (KBS)
A tudásalapú rendszereket a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb ágának tekintik. Képesek a bennük rejlő tudás alapján döntéseket hozni, és megértik a feldolgozandó adatok összefüggéseit.
A tudásalapú rendszerek nagy részben interfészmotorból és tudásbázisból állnak. Az interfész-motor keresőmotorként működik, a tudásbázis pedig tudás-tárolóként működik. A tanulás a tudásalapú rendszerek nélkülözhetetlen eleme, és a tanulás szimulációja segíti a rendszerek fejlesztését. A tudásalapú rendszerek nagyjából CASE-alapú rendszerek, intelligens oktatórendszerek, szakértői rendszerek, hipertext manipulációs rendszerek és intelligens felhasználói felülettel rendelkező adatbázisok lehetnek.
A hagyományos számítógépes információs rendszerekhez képest a tudásalapú rendszereknek számos előnye van. Hatékony dokumentációt nyújtanak, és intelligens módon nagy mennyiségű strukturálatlan adatot is kezelhetnek. A tudásalapú rendszerek elősegíthetik a szakértői döntéseket és lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy magasabb szintű szakértelemmel dolgozzanak, és elősegítik a termelékenységet és a következetességet. Ezeket a rendszereket nagyon hasznosnak tekintik, ha a szakértelem nem áll rendelkezésre, vagy ha az adatokat a jövőbeni felhasználás céljából meg kell tárolni, vagy különféle szakértelemmel kell őket egy közös platformon csoportosítani, ily módon biztosítva a tudás nagyszabású integrálását. Végül, a tudásalapú rendszerek képesek új ismeretek létrehozására a tárolt tartalomra való hivatkozással.
A tudásalapú rendszerek korlátai az érintett tudás elvont jellege, nagy mennyiségű információ vagy adat megszerzése és kezelése, valamint a kognitív és egyéb tudományos technikák korlátozásai.
