Tartalomjegyzék:
Meghatározás - Mit jelent a Nyquist-törvény?
A Nyquist törvény egy olyan képlet, amely kimondja, hogy az analóg jel pontos megjelenítéséhez digitális formátumban ciklusonként két minta elegendő. Más szavakkal, az analóg jel mintavételi sebességének legalább a maximális analóg frekvencia kétszeresének kell lennie, hogy az összes sávszélesség-információt kinyerje, és az analóg jeleket digitális formátumban pontosan képviselje. A javasolt frekvenciaszint kétszer meghaladó mintavételi sebessége pontatlanságot eredményez a szűrőkben és az analóg-digitális átalakításhoz használt egyéb alkatrészekben.
Nyquist törvényét Nyquist tételnek is nevezik.
A Techopedia magyarázza a Nyquist törvényét
Mielőtt a hangot akusztikus energiává lehet tenni a számítógépen, azt adóátalakító, például mikrofon segítségével elektromos energiává kell konvertálni. A hangot ezután analóg-digitális átalakítón keresztül digitális ábrázolásra kell konvertálni, amelyet a folyamatos bemeneti jelek másodpercenkénti meghatározott számú mintavételével lehet elérni. A gyakran mintázott hullám pontosabb digitális ábrázolást eredményez. Például az emberek nem hallják a 20-20 000 Hz (20 000 ciklus egy másodperc alatt) feletti hangot. A hang megjelöléséhez egy rendes zenei CD-n az analóg hullámok mintavételét 40 000 Hz frekvencián kell elvégezni, hogy a 20 000 Hz-es jel újra létrejöjjön. A szokásos CD-mintavételi frekvencia 44, 1 kHz, vagyis másodpercenként 44 100-szor.
Japánban és Észak-Amerikában a Nyquist törvénye alapul szolgál az impulzuskód-moduláció (PCM) alkalmazásához az analóg hangok digitális formátumba történő átalakításához. Egy tipikus 2 kHz-es hangjelből másodpercenként 4000-szer vesznek mintát, és mindegyik mintát 8-bites számmá alakítják át, így 64 Kbps adatfolyamot állítanak elő.
A Nyquist törvényét Harry Nyquist nevében nevezték el, aki egy tudós, aki 1928-ban fedezte fel a törvényt.
