Tartalomjegyzék:
Meghatározás - Mit jelent a névfelbontás?
A névfeloldás a programozás kontextusában az azonosítók összekapcsolása a programozási környezetben az általuk képviselt programkomponensekkel. Ezeket a neveket keresési táblázatokban vagy névtér-hierarchia részeként lehet tárolni. Az elnevezés célja rövidített hivatkozás biztosítása a kódolt anyagokra. A folyamat felhasználható egy függvény, változó vagy más összetevő meghívására a megnevezett entitások tárházából.
A Techopedia magyarázza a névmegoldást
A programozó összetevő neve lehet a programozó tetszőleges választása, vagy lehet valami, a specifikus szintaxissal, amelyet a programozási nyelv algoritmusa rendel hozzá. Az azonosító névtere biztosítja a kontextust. Ugyanaz a név két különböző névtérben utalhat teljesen különböző programozó komponensekre. A változó hatóköre meghatározza, hogy hol érhető el egy programban.
Az alprogramokhoz rendelt nevek lehetővé teszik, hogy a teljes kód beillesztése nélkül könnyen meghívhassák őket. A programozás egyik legnagyobb előnye, hogy név segítségével hozzáférjen egy alprogramhoz.
A névfeloldás akkor fordulhat elő, amikor a program összeáll vagy a futásidejű. Az elsőt statikus névfelbontásnak, a másikat dinamikus névfelbontásnak nevezik.
Ezt a meghatározást a programozás összefüggésében írták le