Tartalomjegyzék:
- Meghatározás - Mit jelent az adatmeghatározási nyelv (DDL)?
- A Techopedia magyarázza az adatmeghatározási nyelvet (DDL)
Meghatározás - Mit jelent az adatmeghatározási nyelv (DDL)?
Az adatmeghatározási nyelv (DDL) egy számítógépes nyelv, amelyet az adatbázis-objektumok struktúrájának létrehozásához és módosításához használnak. Ezek az adatbázis-objektumok nézeteket, sémákat, táblázatokat, indexeket stb. Tartalmaznak.
Ezt a kifejezést adatkonfigurációs nyelvnek is nevezik bizonyos összefüggésekben, mivel leírja az adatbázis-táblában szereplő mezőket és rekordokat.
A Techopedia magyarázza az adatmeghatározási nyelvet (DDL)
A jelenlegi adatbázis-ipar beépíti a DDL-t bármilyen formális nyelvbe, amely leírja az adatokat. Ugyanakkor az SQL (strukturált lekérdezési nyelv) részhalmazának tekintik. Az SQL gyakran kényszerítő igeket használ normál angolul, például mondatokkal az adatbázis-módosítások végrehajtásához. Ezért a DDL nem jelenik meg más nyelvként egy SQL adatbázisban, hanem meghatározza az adatbázis séma változásait.
Az SQL lekérdezés során általánosan használt DDL:
- Létrehozás: Ez a parancs új táblát épít és előre meghatározott szintaxissal rendelkezik. A CREATE utasítás szintaxisa a CREATE TABLE (). CREATE TABLE Munkavállaló (Alkalmazott azonosítója INTEGER PRIMARY KULCS, Keresztnév CHAR (50) NULL, Vezetéknév CHAR (75) NOT NULL).
- ALTER: Az alter parancs módosítja a létező adatbázis táblát. Ez a parancs felvehet további oszlopokat, elhagyhatja a meglévő oszlopokat, és megváltoztathatja az adatbázis-táblában szereplő oszlopok adattípusát. Az alter parancs szintaxisa az ALTER objektumtípus objektum név paraméterei. VÁLTOZATTÁBLÁZAT Munkavállalói ADD DOB dátum.
- DROP: A drop parancs törli a táblát, az indexet vagy a nézetet. A csepp utasítás szintaxisa DROP objektumtípus objektum neve. DROP TABLE alkalmazott.
